Klubtörténet
A dunaszerdahelyi szervezett sportélet kezdeteként az 1904-es esztendõt határozhatjuk meg, amikor a város képviselõtestülete mintegy két holdnyi területet jelölt ki sportolási célra a mai Észak I. lakótelep helyén, ahol tornaszereket állítatott fel.
A labdarúgó egylet megalakítására csak négy évvel késõbb, 1908-ban került sor a város fõszolgabírója, Vermes Ferenc elnökletével. A klub a Dunaszerdahelyi Sport Egyesület (DSE) nevet vette fel, az alakuló ülésre 1909. május 22-én került sor a községháza tanácstermében.
A DSE vezetése:
Elnök: Vermes Ferenc
Alelnök: Dr. Nagy Árpád és Szüts Aladár
Titkár: Reichel Lajos
Jegyzõ: Petrovics István
Pénztáros: Goldschmied József
Orvos: Dr. Miklós Jakab
Ügyész: Pethõ Pál
A DSE néhány hónappal késõbb már kérvényezte a városvezetésnél az 1904-ben kijelölt területet adja át a futball céljaira, azonban kérését elutasították. A klub mûködése nehézkesen indult, bár 1909 és 1914 között találkozhatunk tevékenységével a tenisz, sakk és a futball területén, az elsõ világháború és a trianoni döntés azonban ellehetetlenítette a sportéletet. A DSE 1919-ben felélesztette tevékenységét, csupán barátságos mérkõzéseken vettek részt.
1919. Dunaszerdahelyi SE - Komárom FC 2:2. A két csapat játékosai: a DSE egycsíkos, a KFC többcsíkos mezben.
Nem sokkal késõbb, 1920 folyamán a sportegyesület DAC, vagyis Dunaszerdahelyi Atlétikai Club néven alakult újjá. A DAC elsõsorban barátságos mérkõzéseken vett részt, bajokságba legelõször csak az 1927/28-as szezonban neveztek be. Az elsõ bajnoki címig nem is kellett sokat várni, hiszen az 1930-ban megszerzett elsõ hellyel indulási jogot szereztek a szlovákiai Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett bajnokság I. osztályában. Az 1930/31-es szezonban itt az utolsó helyen végeztek, a bajnokság átszervezése miatt a következõ bajnoki évet a Nyugati Kerületi Bajnokság második osztályának B csoportjában folytatták. Az itt megszerzett bajnoki cím után a Déli Kerületi Bajnokság elsõ osztályában szerepeltek.
Az 1933/34-es szezonban ismét nevet változtatott a klub, Dunaszerdahelyi Torna Club (DTC) néven újból a második vonalban küzdöttek a pontokért.
Az 1938-as bécsi döntés következményeként a bajnokság félbeszakadt, a csallóközi és mátyusföldi csapatok pedig az átmeneti idõszakra egy ideiglenes bajnokságot hoztak létre. 1939-ben a Kisalföldi Alosztályban, 1942-ben pedig (már DLE - Dunaszerdahelyi Labdarúgó Egyesület néven) a gyõri kerületi bajnokság második osztályában szerepeltek. Az 1943/44-es szezonban ezt a bajnokságot két csoportra osztották, a DLE az A csoportban kapott helyet. A csapat az õszi szezont az elsõ helyen zárta, ám a háborús helyzet miatt az sosem folytatódott.
A klub újjáalakítása 1946-ban történt, neve azonban szinte évente változott (Spartakus, ŠK, Dunostrov, DŠO Sokol, Slavoj). Helyzetét nehezítette, hogy a nagyobb dunaszerdahelyi üzemek saját csapatot alapítottak, így a Slavoj mellett a dunaszerdahelyi Stavokombinát és a Dinamó csapata is bajnokságot játszott.
1954. június 7.: Stadionavató 1954. június 7.: Stadionavató Dunaszerdahelyen. Csapatunk ellenfele a Budapest válogatott volt, amely 8:1 arányban gyõzött. A vendégeknél Tichy Lajos (álló sorban balról a harmadik fehér mezes) és Szusza Ferenc (alsó sor, balról a második) is pályára lépett.
1953-ban már az új sporttelepen játszhatta a csapat hazai mérkõzéseit a kerületi osztályban. 1954 júniusában történelmi sportesemény történt a városban, a dunaszerdahelyi klub a Budapest-válogatottal mérkõzött. Nyolcezer nézõ elõtt 8:1-es vendéggyõzelem született, a hazai csapatból Rajtík, a vendégektõl Tichy, Szusza, Szovják (2), Babolcsay és Szolnok volt eredményes.
A Slavoj csapata Kovács Ervin edzõ vezetésével 1962-ben történelmi sikert ért el, hiszen a dunaszerdahelyi futball történetében elõször sikerült feljutni az országos harmadik vonalba, amit kerületi bajnokságnak neveztek. Itt három idényt töltöttek. 1965-ben ismét új néven - Jednota Dunaszerdahely - szerepelt a klub. Nem sokkal késõbb, az 1967/68-as szezonban újabb történelmi sikert könyvelhetünk el: a Ján Greššo vezette csapat elõször jutott fel a divízióba, ami ekkor szintén a csehszlovák harmadik vonalnak számított.
A bajnokságokat rendszeresen átszervezték, emellett városunk labdarúgása is fokozatos épült, majd a hetvenes években elindult egy folyamat, amelynek elsõ nagy sikere az 1976/77-es idény kerületi bajnokságban elért gyõzelem volt. Gödölle Béla edzõ vezetésével visszakerültünk a divizióba és innen már nem volt megállás. Az egyre erõsödõ DAC 1980-ban a Vladimír Hrivnák-Szikora György edzõpárossal a Szlovák Nemzeti Ligába jutott, 1985-ben pedig Pecze Károly vezetése alatt a csehszlovák federális bajnokságba ért. A szárnyalás itt sem állt meg, 1987-ben a Nyitra legyõzésével elhódítottuk a szlovák kupát, majd a kopøivnicei döntõben a Sparta legyõzésével a csehszlovák kupát is, ezzel elsõ ézben kijutottunk a nemzetközi porondra.
1987. A szlovák- és csehszlovák-kupagyõztes csapat aranybetûvel iratkozott be a klub krónikájába.
1987 és 1993 között négy KEK (Kupagyõztesek Európa-kupája) és hat EUFA-Kupa mérkõzést játszottunk, köztük 1988-ban az emlékezetes Bayern München elleni párharcot. Ezen kívül a DAC rendszeres szereplõje volt a nyári Intertotó kupának, 1991-ben a csoportját is megnyerte. 1993-ban és 1995-ben is bejutottunk a szlovák kupa döntõjébe. 1985 és 1998 között 13 idényt töltöttünk az élvonalban, 1993-ig a csehszlovák federális, ezután az önálló szlovák ligában.
1999-ben ismét megnyertük a II. ligát, ezúttal Vladimír Rusnák edzõvel. Egy év múlva ismét átszervezték a bajnokságot és a DAC kiesett, 2007-ig a második vonalban, 2007/08-ban a harmadikban szerepelt.
2008 májusában új tulajdonos került a klub élére és a szenci FC-vel kötött fúzió révén vissza került a Corgoò ligának nevezett élvonalba, míg a III. ligát nyert gárda B-csapat néven a második vonalban indult el - a klub története során elsõ ízben voltunk képviselve a két legmagasabb bajnokságban. Négy idényt követõen, 2012-ben csapatunk kiesett a Corgoò ligából, de a követekezõ idény végén ismét bajnoki címet ünnepelt a II. ligában. A 2013/14-es élvonalbeli idény téli szünetében ismét változás történt a tulajdonos személyében, a klub részvényeinek 80 százaléka Világi Oszkár kezébe került.
Névváltoztatások:
1908 DSE
1920 DAC
1933 DTC
1942 DLE
1948 Sokol
1953 Slavoj
1965 Jednota
1974 DAC
1993 FC DAC
1994 Marat - DAC
1994 1.FC DAC - Gemer
1996 1.FC DAC
2000 FK DAC 1904
2014 FC DAC 1904
Címerek, logók:
