A 6:0-ás álomkezdés után ahhoz a Pohroniehoz látogattunk, amely az előző szezonban az utolsó fordulóban vívta ki a bentmaradást az élvonalban. A Garam-menti, erdőkkel övezett pofás kis stadionban baráti hangulat fogadott bennünket. A hazai hangosbemondó a meccs előtt szívélyesen üdvözölte a vendégszektort szinte teljesen megtöltő sárga-kék szurkolókat. A két vezetőedző is mosolyogva foglalta el a helyét a kispadon, hogy aztán csapataik által férfias küzdelmet vívjanak egymással. 

Bernd Storck a „Győztes csapaton ne változtass!” – filozófiát követve ugyanazt a kezdőt küldte pályára, mint három nappal korábban a Szered ellen. Az első percekben igazából csak a labdatartásban jeleskedtünk. Már a mérkőzés harmadik percében jártunk, amikor ellenfelünket először engedtük labdához érni. A hosszas labdajáratást Schäfer unta meg, de lágyan beívelt labdájára Friede nem mozdult rá. A játék nagyon sok pontatlan elemet rejtett magában. Radványi Mikiék védekező taktikával álltak ki ellenünk, játékuk néha nagyon esetlennek bizonyult, de nem igazán találtuk az ellenszert a foggal-körömmel védekező garamszentkeresztiek ellen. Sőt, épp a hazaiak előtt adódott az első gólhelyzet is. A 13. percben Fadera egy kontra során egyedül tört kapura, még Jedličkát is sikerült becsapnia, és már csak be kellett volna pöccientenie a labdát, de valami hihetetlen módon fölé emelt. Óriási ziccert puskázott el! 

Válaszul Balić vette célba erőtlenül Repiský kapuját, majd Schäfer szép cselsorozata után tisztáztak a védők a büntetőterületen belül. A 23. percben Davis gyors ritmusváltás után szempillantás alatt a tizenhatosban találta magát, laposan belőtt labdájára Kalmár mozdult rá, a hazai kapus azonban a helyén volt. Később pedig Blahút lövése intette nagyobb figyelemre a védősorunkat, de szerencsére nem lett gól az akcióból. Hajtós, sokat ütközős, de igazából felejthető első félidőt produkált a két csapat.

Érdekeset húzott a szünetben Storck mester: az öltözőben hagyta a vasárnapi produkciójához képest halványabban muzsikáló karmesterünket, Kalmárt, és Sharanit küldte fel a pályára. Radványi Miki még kivárt az első cserével. Az első gól viszont már nem váratott sokáig magára. A 48. percben szabadrúgáshoz jutottunk. Davis és Balić jelentkezett végrehajtónak, végül utóbbi futott neki, és 25 méterről, a sorfalban állók között olyan mesterien rúgta el a labdát, hogy annak csak a háló állta az útját – 0:1. 

A gólunk eléggé felpaprikázta a hazaiakat, mert az addig szolid hangulatú meccs a második félidőre igazi „kártyapartivá” alakult. A játékvezető a lefújás pillanatáig összesen 13 sárgát és egy pirosat osztott ki – igaz ezt a hazai kondiedző kapta a kispadon. Az 57. percben újabb pontrúgáshoz jutottunk, melyet már Davis nem engedett át másnak. Panamai védőnk sem hagyta a buszban az önbizalmát: jó 30 méterről próbálkozott, de nem sikerült kellően leszorítania a lövést. A kisebb csapatok elleni meccseket kell megnyernünk, hogy versenyben legyünk a Slovannal a végelszámolásnál – mondott valami hasonlót Bernd Storck a szezon elején. Félórával a vége előtt pedig tudtuk, ez a meccs pontosan abba a kategóriába tartozik, amire a mester gondolt. Müller nyugtathatta volna meg a pattanásig feszült idegeinket, Balić hosszan ívelt szabadrúgását kapásból próbálta kapura küldeni, de Repiský még időben átért a bal kapufához. Ahelyett, hogy növeltük volna az előnyt, hagytuk, hogy épp az ellenkezője történjen. A 67. percben Blahút kihasználva védelmünk megingását, laposan a kapu elé lőtte a labdát, Mazannak pedig már csak bele kellett tennie a lábát – 1:1. 

Az egyenlítő találat után még inkább elharapóztak az indulatok a pályán. Ochotnický játékvezető győzte osztogatni a sárgákat mindkét oldalra. Még a hazai kispadon ülő edzőasszisztens, Pavlík is kapott egy egyet, sőt a meccs végén a hazaiak erőnléti edzőjét a padról állította ki a bíró. Ilyen kaotikus körülmények között futottunk neki a mérkőzés hajrájának a hat perces hosszabbítással együtt. Számunkra mégis ez a plusz hat perc hozta el a sikert, mert végig koncentráltak maradtunk, és a meccs 93. percében Friede egy kapu előtti kavarodás után megszerezte a győztes gólt – 1:2. Ramirez készített le elé egy a hosszúra ívelt szabadrúgást. Kiizzadt győzelem volt a mai, annyi szent.

Valljuk be, ez most nem ment olyan könnyedén, mint a nyitányon a Szered ellen, de amiért jöttünk, azt így is hazavisszük. Egy eléggé zűrzavaros mérkőzésen kiizzadtuk a három pontot, de ahhoz, hogy a szezon elején kitűzött céljainkat elérjük, szükségünk van az ilyen meccsekre is. Az első félidőben nem sok helyzetet láttunk. A kevés közül a legnagyobbat a hazaiak hagyták ki, Fadera ajtó-ablak helyzetben fölé lőtt. A második félidőre már Kalmár nélkül futottunk ki, és a rengeteg sárgalap mellett jöttek a gólok is, mégpedig a számunkra megfelelő leosztásban: kettőt adtunk, egyet kaptunk. Ez ma épp elég volt a győzelemhez. Két meccsen vagyunk túl, és szombaton már itt is a harmadik, odahaza a Nyitra ellen. Ne tervezzenek más programot, mert jó kis harcnak ígérkezik az is. Ott a helyünk a MOL Arénában!

Edzői értékelés:

Bernd Storck (DAC): „A várakozásoknak megfelelően nehéz meccset vívtunk. Az ellenfél remekül megszervezte ellenünk a védelmét, mi pedig nehezen találtuk meg az üres területeket. Az első félidőben igyekeztünk gólt rúgni, de az csak a második felvonásban jött egy szép szabadrúgásból. Utána támadásba lendültek a hazaiak, és össze is jött nekik az egyenlítés. Elaludtunk a szélen, ebből kaptunk gólt. Ha a mérkőzés utolsó pillanataiban szerzi meg egy csapat a győzelmet, az már kicsit a szerencséről is szól, de ilyen a futball. A játékosaimnak gratulálok, amiért a legvégéig küzdöttek.”

Radványi Miklós (Pohronie): „Büszke vagyok a csapatra. Úgy gondolom, a stratégia amelyet választottunk nem vallott szégyent. Nem játszhatunk kiegyenlített meccset egy olyan csapat ellen, mint a DAC. Minőségbelileg teljesen más szinten állnak hozzánk képest. Az első félidőben volt egy száz százalékos helyzetünk, melyet Fadera nem tudott gólra váltani. Aztán kaptunk egy gólt szabadrúgásból, melyet egy buta szabálytalanság előzött meg a részünkről. Tudtuk azonban, hogy ők is hibázni fognak, és ebből a hibából ki is egyenlítettünk. Pár napja nekünk sikerült az utolsó percekben pontot mentenünk, most épp ellenkezőleg, a csúnyábbik arcát mutatta a futball, és a végén vesztettük el a meccset. Ez a játék már csak ilyen. A meccs alatti indulatokról nem fogok és nem is akarok beszélni”

FK POHRONIE ŽIAR NAD HRONOM DOLNÁ ŽDAŇA - FC DAC 1904 DUNASZERDAHELY 1:2 (0:0)
Fortuna Liga, 2. forduló, Garamszentkereszt, Városi Stadion, 2020.08.12., 19:00
Játékvezetők: Ochotnický - Bednár, Jánošík
Góllövők: 67. Mazan, ill. 48. Balić, 90+3. Friede
Nézőszám: 1150
Sárga lap: 30. Chríbik, 54. Župa, 54. Badolo, 62. Pavlík, 69. Špiriak, 74. Jozef Pavlík (asszisztens), 85. Mazan, 90+2. Repiský, ill. 29. Schäfer, 30. Blackman, 68. Kružliak, 90+3. Malý, 90+5. Jedlička
Piros lap: 90+4. Tesák (asszisztens)
DAC: Jedlička - Blackman, Müller, Kružliak, Davis (79. Fábry) - Friede, Schäfer, Kalmár (K) (46. Sharani) (78. Mendez), Balić - Divković (90+4. Malý), Ramirez
Pohronie: Repiský - Bangala (72. Matić), Pavlík (K), Špiriak, Župa - Badolo, Chríbik, Weir, Blahút (82. Petrák) - Mazan (89. Pellegrini), Fadera (89. Abrahám)

A mérkőzés statisztikája:

Labdatartás: 34% : 66%
Lövések: kapura: 2:7, mellé: 1:6
Szabadrúgás: 20:19
Szöglet: 5:7
Les: 1:3

ÉLŐ SZÖVEGES KÖZVETÍTÉS