Az alapszakasz utolsó mérkőzése egyben az első hazai bajnoki meccs volt számunkra ebben a naptári évben. Vendégségbe az a Zsolna érkezett a MOL Arénába, amely 21 fordulót követően három pontra lemaradva tőlünk az ötödik helyet foglalta el a tabellán. Legutoljára októberben feszült egymásnak a két gárda, akkor Zsolnán 2:0-ára legyőztük a „Sosonokat”. Csapatunkból csak a régóta sérült Kalmár-Szendrei duó nem állt Joao Janeiro rendelkezésére, a héten kölcsönbe érkezett Szánthó Regőt pedig még nem nevezte a keretbe a portugál edző.

Álomszerűen indult a találkozó, hiszen még meg sem melegedett a szék a szurkolók alatt, máris gólt ünnepelhettünk. Hahn a 3. percben remekül tálalt Krstović elé, aki a tizenhatos vonaláról higgadtan gurított Petráš kapujába – 1:0. Igazi dopping volt számunkra a találat, mert a megzavarodott vendégek nem találták a helyüket a pályán, és ha Andzouana 4. percben leadott közeli lövése nem csak az oldalhálót találja el, akkor nagyon korán kétgólos lett volna az előnyünk. Jobbról is, balról is jöttek a centerbe lőtt labdák, védekezésre kényszerítettük a megilletődött zsolnaiakat. Ahogy teltek azonban a játékpercek, úgy sikerült összeszednie magát Černák edző védenceinek is.

A 11. percben már szögletig is eljutottak a vendégek, de gólhelyzetet nem tudtak kialakítani. A közönség közben rákapcsolt a buzdításra. Nagyon jó érzés volt ismét ennyi nézőt látni a MOL Arénában. A 17. percben Sharani került lövőhelyzetbe, de a gyengébbik lábára tette a labdát, amely végül méterekkel szállt el Petráš kapuja felett. A 27. percben jártunk, amikor a B-közép előhúzott egy hatalmas molinót „Köszönjük, Andris!” – felirattal. Az üzenet Schäfer Andrásnak szólt, aki közel egy hónapja cserélte le a sárga-kék mezt az Union Berlin színeire.

Mivel Schäfer kisebb sérüléssel küzd, és az Union Berlin sem a mi meccsünkkel egyidőben játszott, ezért akár maga is láthatta, amint a kezdeti hazai rohamokat felváltotta a sok hibával tarkított mezőnyjáték. A 29. percben Andzouana ijesztett rá a vendégek hálóőrére, de Petrášnak végül nem kellett a labda útjába állnia. Az ellenkező oldalon pedig Nemčík távoli próbálkozása után sóhajthattunk egy nagyot. A közönség, hogy felpörgesse a játékot, rákezdett a "Ki a jobb? Dé-Á-Cé!" – kérdezz-felelek buzdításra. A koronavírus miatt ezt a válaszolgatós hangjátékot is rég hallotta már a MOL Aréna.

A zsolnaiakat viszont nem zavarta a sárga-kék szurkolói buzdítás, sőt. A félidő végén csak a szerencsén múlott, hogy Gono belőtt labdája Iľkóról nem a kapunkban kötött ki. Majd ugyanennek a játékosnak volt még egy próbálkozása pár másodperccel a játékrész végét jelző sípszó előtt, de az eredmény nem változott.

Nem úgy a második félidő kezdetén, amikor megismétlődött az első játékrész eleje, de ennek egyáltalán nem tudtunk örülni. A 48. percben ugyanis Gono ívelt a kapu elé, ahol Davis ugyan még kifejelte a labdát, de épp a második hullámban érkező Rusnák elé tálalt, ő pedig kapásból kilőtte a hosszú sarkot – 1:1. Minden kezdődhetett elölről. Rögtön az egyenlítő találat után a vendégek csapatkapitánya, Kopas zúdította rá, de pontatlanul célzott.

Bő fél órával a vége előtt jöttek az első cserék mindkét oldalon. Nálunk Andzouana volt az, aki elsőként elhagyta a pályát, helyén pedig Veselovský folytatta. Nem is kezdett rosszul csapatunk saját nevelésű játékosa: mindössze egy perccel azután, hogy beállt, máris kapura zúzta a labdát, de Petrášnak sikerült szögletre mentenie. Néhány pillanat múlva ismét helyzetbe került, ekkor Hahn remek helyzetfelismerésének köszönhetően kis híján megszerezte a labdát, de a zsolnai kapuőr egy ütemmel megelőzte.

Joao Janeiro ekkor a kispad előtt higgadtabb játékra intette a fiúkat, holott maga is ezer fokon égett, és szinte minden hiba után lábon hordott ki egy infarktust. Így volt ez a 68. percben is, amikor Sharani kapuba tartó labdáját védte Petráš. Ám Janeiro szívbajára hamar jött a gyógyír, mert a következő percben visszaszereztük az előnyt. Sharani Krstovićhoz passzolt, aki előtt óriási terület nyílt, volt ideje megnézni, hogy hová rúgja a labdát – 2:1.

Azonnal megváltozott a mérkőzés hangulata, a MOL Arénába kilátogató 4076 néző pedig rögtön magasabb hangerőre kapcsolt. A vendégek azonban nem adták fel, és a frissen beálló, mindössze 17 éves Sauer révén kis híján ismét kiegyenlítettek, de Ricardo útját állta a csípős lövésnek. A 82. percben Veselovský beadása pattant Nemčík kezére, de Smolák játékvezető nem ítélt büntetőt, és ezúttal a VAR-szobából sem jeleztek semmit. De most ment ez nekünk enélkül is, hiszen kevéssel az eset után Balić ívelt a hosszúra, ahol Krstović ellentmondást nem tűrően robbant be a beadásra, és fejjel a hálóba talált – 3:1. Mesterhármas!

Joao Janeiroból ekkor már tűzhányóként törtek elő az érzelmek, s a bíró kénytelen volt sárga lappal nyugalomra inteni edzőnket. A nézők is érezték, hogy ezt innen már nem lehet elveszíteni. Higgadtak maradtunk, uraltuk a játékot, a fennmaradó percekben pedig távol tartottuk a Zsolnát a kapunktól.

Krstović harmadik percben szerzett találata jó alapot szolgáltatott a meccs hangulatához, ám a vendégek a második félidő elején kiegyenlítettek. A csapat azonban megmutatta mentális erejét, és szurkolói támogatással ismét megszerezte az előnyt, majd a meccs hősének, Krstovićnak köszönhetően bebiztosította a győzelmet. Az alapszakasz lezárult, 36 ponttal a negyedik helyen végeztünk, jövő héten pedig már a felsőházban folytatjuk a küzdelmet, amikor a Rózsahegy csapatához látogatunk. A pontos időpontról vasárnap születik döntés.

Edzői értékelés:

Joao Janeiro (DAC): „Nagyon örülök az eredménynek, szükségünk volt rá, akárcsak a szurkolók támogatására. Fiatal játékosainknak szüksége volt arra, hogy mögénk álljanak a drukkerek. Nagyon büszke voltam a csapat mentális erejére, főleg, amikor 1:1-es állásnál újra megfordítottuk a meccset. Nem jó érzés, ha fütyülnek a szurkolók, de ez is a futball velejárója. Ezt el kell fogadnunk. A csapatban sok olyan játékos van, aki most játssza első teljes meccseit a felnőttek között. Nem könnyű, ha veszítünk, de a vereség után sem mi vagyunk a világ legrosszabb csapata, akárcsak egy győzelem után sem mi vagyunk a világ legjobb csapata. Meg kell találnunk az egyensúlyt. Ez egy hosszú folyamat, nem megy egyik napról a másikra, de fokozatosan építkezünk. Ezeknek a játékosoknak időre van szükségünk. Tudom, hogy a mai, közösségi háló uralta felgyorsult világban mindenki azonnali eredményekre számít, de vannak olyan folyamatok, melyeket egyszerűen nem lehet átugrani. Sok jó játékosom van, és mindegyikükkel egyformán számolok. Ma mind örülünk Krstović teljesítményének. Nagyon keményen dolgozik, van benne potenciál és minőség. Nagyon hasznos a klub számára, és nem minden nap történik meg, hogy egy 21 éves játékos mesterhármast szerez. Megérdemelte.”

FC DAC 1904 DUNASZERDAHELY - MŠK ZSOLNA 3:1 (1:0)
Fortuna Liga, 22. forduló, MOL Aréna, Dunaszerdahely, 2022.02.26., 17:00
Játékvezetők: Smolák - Poláček, Weiss
Nézőszám: 4076
Góllövők: 3., 68., 83. Krstović, ill. Rusnák
Sárga lap: 76. Nebyla, 78. Pinto, 84. Joao Janeiro (edző)
DAC: Ricardo - Pinto, Kružliak (K), Muhamedbegovic, Davis - Andzouana (58. Veselovský), Nebyla (78. Dimun), Balić, Sharani - Hahn (69. Andrezinho), Krstović 
Zsolna: Petráš - Rusnák, Kopas (K), Nemčík, Owusu - Slebodník (73. Sauer), Mráz, Gono - Ďuriš, Mashike (57. Jánošík), Iľko

A mérkőzés statisztikája:

Labdatartás: 50% : 50%
Lövések: kapura: 8:3, mellé: 7:13 
Szabadrúgás: 13:10
Szöglet: 6:8
Les: 1:3

ÉLŐ SZÖVEGES KÖZVETÍTÉS